Tanulm

2005.1

Itt találhatjátok meg a tanulmányaitokra és a vizsgarendekre vonatkozó összes információt!

Elfogadta a Kari Tanács 2000. július 4-i ülésén

Pécsi Tudományegyetem

Illyés Gyula Főiskolai Kar

Az SZMSZ 9. számú melléklete

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Szekszárd

2000.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4

A tanulmányi- és vizsgaügyekben eljáró személyek 4

A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6

A tanév időbeosztása 6

A hallgatói jogviszony. Beiratkozás. 7

A tanulmányok kérelemre történő megszakítása 7

Átvétel 8

Szak-, műveltségi terület-, tagozatváltoztatás 8

Az egyéni tanulmányi rend 9

Párhuzamos képzés 10

Áthallgatás 10

Tájékoztatás a követelményekről 11

Részvétel a foglalkozásokon 11

Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 12

AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 13

A leckekönyv aláírása 13

Vizsgaidőszak 13

A vizsgáztatás rendje 15

Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái 15

Jegymegajánlás 16

A sikertelen vizsgák megismétlése 16

A sikeres vizsga javítása 17

A vizsgák nyilvántartása 18

A tanulmányi átlageredmény kiszámítása 18

Az oktatási időszak megismétlése 19

Elbocsátás az intézményből 19

Méltányosság gyakorlása 19

A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 20

Záróvizsga alóli mentesítés kritériumai 21

II. Szóbeli záróvizsga alóli mentesség 21

SZAKDOLGOZAT (DIPLOMAMUNKA) 22

ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT 26

A végbizonyítvány 26

A záróvizsga 26

A záróvizsgára bocsátás feltételei 28

A záróvizsga-bizottság összetétele 28

A szakdolgozat megvédése 28

A szakdolgozat védése minősítésének ajánlott szempontjai 29

A szóbeli felelet 29

A záróvizsga minősítése: 29

Az oklevél 30

Az oklevél minősítése 30

A kitüntetéses oklevél 31

Vegyes rendelkezések 31

A sikertelen záróvizsga megismétlése 31

Az általános szociális munkás szakra vonatkozó sajátos szabályok Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Illyés Gyula Főiskolai Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Szekszárd

A jelen Szabályzat a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 24. számú mellékletének – mely a tanulmányi és vizsgaszabályzatról szól – (továbbiakban: Melléklet) végrehajtására készült. A Szabályzat egyes rendelkezései előtt jelezzük a Melléklet azon rendelkezésének számát, melyre a Szabályzat rendelkezése vonatkozik.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. A TVSZ hatálya kiterjed a Kar valamennyi hallgatójának (továbbiakban: hallgató) tanulmányi- és vizsgaügyeire. Tanulmányi illetve vizsgaügy a hallgatónak olyan egyéni ügye, mely hallgatói jogviszonyára, vagy a tanterv teljesítésével kapcsolatos jogaira illetve kötelezettségeire vonatkozik.

 

2. A TVSZ hatálya - az egyes hallgató tanulmányi- és vizsgaügyein kívül - kiterjed a Kar oktatásszervezésével kapcsolatos, a TVSZ-ben külön megnevezett feladat- és hatáskörére is (a továbbiakban: oktatásszervezési ügyek).

 

3. A hallgatóknak és oktatóknak egyaránt kötelessége a Kar tanulmányi- és vizsgarendjének megtartása.

A tanulmányi- és vizsgaügyekben eljáró személyek

Melléklet 2.§

2. §

1. A hallgatók tanulmányi- és vizsgaügyeiben, továbbá az áthallgatás és a párhuzamos képzés engedélyezésében első fokon oktatókból és hallgatókból álló kari Tanulmányi Bizottság (továbbiakban: TB) jár el.

2. A TB 6 főből (három oktató, három hallgató) áll, elnöke oktató. Elnökét és további oktató tagjait a Kari Tanács, hallgató tagjait a Hallgatói Önkormányzat SZMSZ-ében meghatározott módon a hallgatók választják meg. A TB oktató tagjainak megbízása három évre szól.

3. A TB szorgalmi időszak alatt szükség szerinti gyakorisággal, de félévente legalább egyszer ülésezik. A TB akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele az ülésen jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

4. A TB egyes, a 6-12. pontban külön megjelölt hatásköreit a tanulmányi ügyekben illetékes főigazgató-helyettes(ek), az adott képzésért felelős szakfelelősök, a tanszékek vezetői, illetve a Főigazgatói Hivatal vezetője átruházott hatáskörben gyakorolják. Az átruházott hatáskör gyakorlója tájékoztatja a TB-t döntéseiről.

 

5. A TB a tanszékeket érintő ügyekben köteles kikérni a tanszék vezetőjének véleményét.

 

 

6. Az általános főigazgató-helyettes átruházott hatáskörben gyakorolja:

• a vizsgaidőszak végén a félév érvényesítése, ill. érvénytelenítése,

• párhuzamos képzés vagy áthallgatás engedélyezése,

7. Az adott képzésért felelős szakfelelősök átruházott hatáskörben járnak el

• elbocsátott hallgató visszavétele, ill. a megszakított tanulmányok folytatásának engedélyezése,

• az összefüggő szakmai gyakorlatok alóli mentesség engedélyezése,

• a zárófoglalkozások, zárótanítások alóli felmentés engedélyezése,

• a sikertelen zárófoglalkozások és zárótanítások új időpontjának kijelölése.

• a hallgató (vagy hallgatói csoport) távolmaradásának engedélyezése ügyében

8. Az adott képzésért felelős szakfelelősök oktatásszervezési hatáskörben járnak el

• záróvizsga tételek jóváhagyása.

• a gyakorló intézmények féléves gyakorlati képzési útmutatóinak jóváhagyása,

• a gyakorlatok beosztásának és időpont kijelölésének jóváhagyása,

• az összefüggő szakmai gyakorlatok szabályozása, a hallgatók felkészítésének, elbírálásának irányítása,

• a zárótanítások, zárófoglalkozások vizsgabizottságainak felkérése ügyében

9. A tanszékvezetők átruházott hatáskörben járnak el

• intézmény (szak, tagozat) változtatása esetén vizsga-ekvivalencia elbírálása, a tárgy oktatójának javaslata alapján;

• aláírás, ill. elégtelen gyakorlati jegy pótlásának engedélyezése, a tárgy oktatójának javaslata alapján;

• szakdolgozati téma változtatásának engedélyezése a TVSZ-ben rögzített határidőig /a "fogadó" tanszék vezetője/;

• elővizsga engedélyezése tárgyában.

10. A tanszékvezetők oktatásszervezési hatáskörben járnak el

• a tanszéki szakdolgozati témajegyzék jóváhagyása,

• a tanterv alapján a tantárgyi program és a követelmények jóváhagyása,

• szigorlati tételek jóváhagyása, a szigorlati bizottság kinevezése tárgyában.

11. A főigazgatói hivatalvezető átruházott hatáskörben jár el:

• tanulmányokkal kapcsolatos határidő (pl.: leckekönyv, szakdolgozat leadása, beiratkozási haladék stb.) módosítási kérelmek elbírálása.

 

Az érintett tanszékek vezetőivel és/vagy a szakfelelőssel egyeztetve:

• más intézményből, karról, szakról, műveltségterületről történő átlépés engedélyezése,

• egyéni tanulmányi rend engedélyezése,

• tagozatváltoztatás engedélyezése,

• vizsgaidőszakon túli vizsgák engedélyezése,

• évhalasztás, évkihagyás engedélyezése tárgyában.

12. A főigazgatói hivatalvezető oktatásszervezési hatáskörben jár el

• a hallgatói jogviszony igazolása, illetve az ezzel összefüggő egyéb igazolások kiadása, értesítések megküldése,

• a vizsgára bocsátás feltételeit jelentő adminisztratív feltételek (pl.: tandíjbefizetés) teljesítésének igazolása,

• a félév végén a kötelezettségüket teljesített hallgatók leckekönyvének lezárása tárgyában.

II.

A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A tanév időbeosztása

Melléklet 3.§

3.§

1. A tanév két félévre oszlik. A szorgalmi időszak mindkét félévben legalább 13 hét, a vizsgaidőszak legalább 5 hét.

2. A foglalkozások időtartama 45 perc.

 

3. A tanórák rendjét az általános főigazgató-helyettes által jóváhagyott órarend szabályozza. A foglalkozásokat az órarendben meghatározott időben és helyen kell megtartani. Amennyiben a foglalkozás valamely alkalommal a meghatározott időben nem tartható meg, a tanszékvezető engedélyezheti annak elmaradását és más időpontban való pótlását. Ha valamely előre nem látható ok akadályozza a foglalkozás megtartását, az oktató köteles azt haladéktalanul bejelenteni a tanszékvezetőnek. Az oktatónak intézkednie kell, hogy a hallgatók tájékoztatást kapjanak a foglalkozás elmaradásáról és pótlásának időpontjáról.

 

4. A levelező tagozatos képzés hallgatói külön konzultációs rend szerint járnak a foglalkozásokra.

A hallgatói jogviszony. Beiratkozás.

Melléklet 4.§

4.§

1. A hallgató félévenként köteles az oktatási év rendjében meghatározott időpontig beiratkozni. Az a hallgató, aki engedéllyel a vizsgaidőszakon kívül vizsgázott, az utolsó vizsgát követő munkanapokon (48 órán belül) külön engedély nélkül beiratkozhat.

 

2. A beiratkozás általános feltétele, hogy a hallgató az előző félév tantervében meghatározott tanulmányi- és vizsgakötelezettségének, ill. tandíjfizetési kötelezettségének eleget tegyen.

 

3. A beiratkozáskor a hallgató a leckekönyvébe felveszi:

• a tanterv által kötelezően előírt tárgyakat, kurzusokat;

• az ún. kötelezően választható tárgyak, kurzusok közül a választott tárgyat(akat), kurzusokat;

• a fakultatív tantárgyakat, kurzusokat, szabadon választható tantárgyakat, kurzusokat;

• a speciálkollégium tárgyait, a szakirány kurzusait.

A kötelezően, illetve szabadon választható tantárgyak, kurzusok jegyzékét, a tananyag tartalmának rövid ismertetését és a választást elősegítő egyéb információkat az induló félév első hetében tanszéki hirdetésként közzé kell tenni.

A tanulmányok kérelemre történő megszakítása

5. §

1. A tanulmányok kérelemre történő megszakítása évhalasztással vagy évkihagyással történhet.

 

2. Az I. évfolyamra felvett hallgató tanulmányai megkezdésére - legfeljebb kétévi - halasztást kaphat.

 

3. A tanulmányok tartama alatt, méltánylást érdemlő okból - ide nem értve a tanulmányi mulasztásokat - a hallgató évkihagyás engedélyezését kérheti. Az évkihagyást egy évre és legfeljebb 2 alkalommal lehet kérni. Ha közben tantervmódosítás történt, a hallgatónak különbözeti vizsgát kell tennie legkésőbb a következő vizsgaidőszak megkezdéséig.

 

4. A hallgató kérésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély időtartamára évhalasztást, illetve évkihagyást kell engedélyezni.

 

5. Évhalasztási kérelmet a beiratkozási időszak (az adott félév első hete) végéig lehet beadni, míg az évkihagyásra irányuló kérelmet a méltánylást érdemlő ok felmerülésekor lehet beadni. A vizsgaidőszak megkezdése után évkihagyási kérelmet nem lehet beadni!

 

Átvétel

Melléklet 5.§

6.§

1. Másik felsőoktatási intézményből, karról az a hallgató vehető át:

• aki legalább egy lezárt félévvel rendelkezik;

• aki hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és az adott szak felvételi követelményeinek megfelel (legalább egy felvételi tárgy megegyezik a szak felvételi tárgyaival);

• akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn.

2. Az átvételről a szakfelelős véleményének kikérésével a főigazgatói hivatal vezetője dönt, és meghatározza az átlépés feltételeit.

 

2. Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató milyen különbözeti vizsgákat köteles tenni, és mely tárgyakból kap felmentést. A különbözeti vizsgák letételének határidejét a vizsgák számától függően az átvételi határozatban kell megállapítani, de legkésőbb az adott félév vizsgaidőszakának megkezdéséig a különbözeti vizsgákat le kell tenni. A különbözeti vizsgák érdemjegyei nem számítanak bele a fogadó félév tanulmányi átlagába.

 

2. Az átlépési kérelmet a fogadó intézmény Tanulmányi Bizottságához kell benyújtani.

 

2. Átlépési kérelmet az adott félév első hónapjának utolsó napjáig lehet benyújtani.

 

Szak-, műveltségi terület-, tagozatváltoztatás

7.§

1. Szak, műveltségi terület vagy tagozatváltoztatást a tanszékvezető, ill. szakfelelős véleményének kikérésével főigazgatói hivatal vezetője engedélyezheti, ha

• a hallgató érvényes, lezárt félévvel rendelkezik,

• ha a kérelmezett szakon (műveltségi területen, tagozaton) a hallgatói létszám és a szak követelményei ezt lehetővé teszik.

2. Szak, műveltségi terület vagy tagozat változtatásakor a hallgató az eltérő tantervi követelmények miatt köteles különbözeti vizsgát tenni legkésőbb a következő vizsgaidőszak megkezdéséig.

 

 

Az egyéni tanulmányi rend

Melléklet 13. §

8. §

1. Egyéni tanulmányi rend a második befejezett félév után kiemelkedő (4,71-5,00) tanulmányi eredményű hallgatónak engedélyezhető kérelmére, s egy félévre.

 

2. Az egyéni tanulmányi rend nem jelenti a képzési idő megrövidítését.

 

3. Az engedély alapján a hallgató a kötelező elméleti foglalkozásokon való rendszeres részvétel alól mentesül, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja vagy más hasonló kedvezményben részesülhet. Az egyes tantárgyakból adódó tanulmányi kötelezettségek (pl.: dolgozatírás, referátumkészítés stb.) alól felmentés nem adható, teljesítésének módját és idejét a szaktanár jelöli ki. Az egyéni tanulmányi rend engedéllyel rendelkező hallgató köteles a félév megkezdésekor a tárgyak oktatóit - a tanulmányi feladatai egyeztetése érdekében- megkeresni.

 

Az iskolai (óvodai) gyakorlatokon való részvétel alól - az egyéni tanulmányi rend indokával- felmentés nem adható.

 

4. Az egyéni tanulmányi rend engedély indokolt esetben visszavonható. Az egyes tantárgyak oktatói kezdeményezhetik az engedély visszavonását, ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeit nem -, vagy hiányosan teljesíti. Az egyéni tanulmányi rend engedély visszavonásáról - az oktató kezdeményezése alapján - a Tanulmányi Bizottság dönt.

 

5. Szülés vagy gyermekgondozás miatt - tanulmányi eredménytől függetlenül is - kérhető egyéni tanulmányi rend, amely gyermekenként maximum 2 félévre vehető igénybe .

6. Párhuzamos képzés esetén is kérhető egyéni tanulmányi rend a 13.§ 3. pontja szerint.

 

7. Az egyéni tanulmányi rend szerint felkészülő hallgatónak is le kell tennie az összes kötelezően előírt vizsgát, továbbá köteles szakdolgozatot írni, és záróvizsgát tenni.

 

8. Az egyéni tanulmányi rendet (az 5. bekezdés kivételével) a beiratkozással egyidejűleg kell kérelmezni.

 

9. Különleges méltánylást érdemlő esetben is engedélyezhető egyéni tanulmányi rend (pl.: tartós betegség, mozgást akadályozó sérülés stb.).

 

Párhuzamos képzés

9. §

1. A hallgató egyidejűleg más felsőoktatási intézmény, kar, vagy a kar más szakjának hallgatója is lehet. Kötelezettségeinek sikeres teljesítése esetén külön-külön oklevelet kap.

 

2. A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a felsőoktatási intézmény, kar dönt, amelyben a hallgató a második oklevelet kívánja megszerezni. Ha a felvételi tantárgyak (legalább egy tárgy) nem egyeznek meg, a hallgatónak felvételi (és alkalmassági) vizsgát kell tennie.

 

3. A tanulmányi és vizsgakötelezettség alóli esetleges felmentésről, az egyéni tanulmányi rend megadásáról, továbbá a párhuzamos képzésből adódó egyéb követelményeket illetően - a hallgató kérésére - az érdekelt felsőoktatási intézmények közösen foglalnak állást. A Karon belüli párhuzamos képzés feltételeit az adott szakkal foglalkozó szakfelelős állapítja meg a kari jogszabályok figyelembevételével.

Áthallgatás

Melléklet 6.§

10.§

1. A hallgató külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve kar, szak előadásain és foglalkozásain, de ez nem gátolhatja őt tanulmányi (az órákon való részvételi) kötelezettségeinek teljesítésében.

 

2. A hallgató más felsőoktatási intézmény, kar (vagy a karon más szak) valamely tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát tehet, feltéve, hogy ezt a fogadó intézmény (a kar más szakán oktatott tantárgy esetében az adott szakkal foglalkozó szakfelelős) engedélyezi. Az ilyen - áthallgatás alapján tett - vizsga a hallgató tanulmányi átlageredményébe nem számít be.

3. A hallgató a tantervben előírt vagy kötelezően választhatóként megjelölt tantárgy helyett más felsőoktatási intézmény, kar, vagy a kar hasonló jellegű tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát tehet. Ehhez mindkét érintett intézmény, kar (saját kari tantárgy esetében az adott képzéssel foglalkozó szakfelelős) engedélye szükséges. Az ilyen - áthallgatással tett - vizsgát úgy kell tekinteni, mintha a hallgató a saját karán (szakján) tette volna.

 

4. A párhuzamos képzés ill. áthallgatás feltételei külföldi részképzésre is érvényesek.

 

Tájékoztatás a követelményekről

Melléklet 8. §

11. §

1. A képzéssel foglalkozó szakfelelős(ök) köteles(ek) gondoskodni arról, hogy a tanulmányaikat megkezdő hallgatók tájékoztatást kapjanak a képzési idő alatt teljesítendő tanulmányi- és vizsgakötelezettségükről, valamint megismerjék és megvásárolhassák az őket érintő intézményi, kari szabályzatokat, rendeleteket, tanterveket.

 

2. A hallgatókkal - tanulmányaik megkezdésekor - ismertetni kell a vizsgáztatás és az átlagszámítás módját, az oklevél minősítésébe számító érdemjegyeket.

 

3. A hallgatókkal ismertetni kell a tanulmányi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges tudnivalókat. Az oktatók kötelesek közreadni az egyes tantárgyak tematikáját, a hallgatókkal szemben támasztott követelményeket, a kötelező és ajánlott irodalom, valamint a használandó tankönyv(ek) és jegyzet(ek) listáját.

 

Részvétel a foglalkozásokon

Melléklet 9.§

12. §

1. A kötelezően látogatandó foglalkozásokról (előadás, szemináriumok, a gyakorlati képzés órái) való távolmaradást a hallgató a hiányzás megszűntétől számított egy héten belül - az órát tartó oktatónál, illetve a gyakorló intézményi szakvezetőnél - köteles igazolni. Betegség esetén orvosi igazolás fogadható el.

 

2. A hallgató indokolt esetben - előzetesen engedélyt kérhet a kötelező foglalkozásokról való távolmaradásra. Távolmaradást az órájáról az oktató, több tanítási napról a képzéssel foglalkozó szakfelelős engedélyezhet. A többnapos távolmaradást a hallgatónak írásban kell kérnie. Az összes ilyen távollét a félévenkénti 10 napot nem haladhatja meg. Az engedélyezett távolmaradásról az érintett tanszékeket, gyakorlóintézményeket tájékoztatni kell.

 

3. Az igazolásokat a hallgatóknak, csoportos hiányzás esetén a csoport tanulmányi felelősének a félév végéig meg kell őriznie.

 

4. A hallgató a hiányzás következtében nem teljesített tanulmányi kötelezettségeit az érdekelt oktató által megállapított módon, legkésőbb a vizsgaidőszak megkezdéséig köteles pótolni.

 

5. A kötelezően látogatandó tárgy - a gyakorlati képzést ide nem értve - foglalkozásairól való hiányzás miatt nem teljesített tanulmányi kötelezettségek pótlása általában nem lehetséges, ha a hiányzás mértéke meghaladja a tárgy félévi tantervi óraszámának 40 %-át (6 heti óraszámát).

 

6. Igazolt hiányzás (pl.: hosszan tartó betegség) esetén a tárgy oktatója köteles megadni a pótlás lehetőségét mindaddig, amíg a hiányzás nem haladja meg az 5. pontban jelzett mértéket.

 

7. Ha a hallgató a pótlást a számára előírt módon és határidőig nem teljesíti, akkor tőle az aláírást a tárgy oktatója megtagadhatja.

 

8. A tárgy oktatója nem köteles megadni a pótlás lehetőségét, ha a hallgató igazolatlanul hiányzott a tárgy félévi tantervi - kötelezendően látogatandó - óraszámának 20 %-át (3 heti óraszám) meghaladó foglalkozásról.

 

9. A gyakorlati képzés foglalkozásairól történő - akár igazolt, akár igazolatlan - távolmaradás általában nem pótolható.

1. A gyakorlati képzésről - legfeljebb két alkalommal - való indokolt távolmaradás esetén a pótlás feltételeit a szakvezető határozza meg. A pótlás csak az adott félévben lehetséges. Indokolatlan távolmaradás nem pótolható.

 

2. Rendkívüli esetben (hosszan tartó súlyos betegség stb.) a gyakorlati képzésről kettőnél több alkalommal való hiányzás esetén a képzésért felelős szakfelelős dönt abban, hogy a pótlás lehetséges-e vagy nem - a szakvezető véleményének kikérésével.

Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól

13. §

1. A hallgatót kérésére fel kell menteni minden olyan tantárgy tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, melyekből kötelezettségeit már korábban teljesítette, ha a teljesítmény egyenértékű a tanterv szerinti követelményekkel. Az ilyen felmentés leckekönyvbe történő bejegyzését, ill. nyilvántartását a tanulmányi előadó - a hallgató kérésére - elvégzi.

 

2. Más intézményből, karról, szakról átvett hallgató kérheti felmentését az olyan tantárgy tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, melyekből kötelezettségeit már korábban teljesítette, ha a teljesítmény egyenértékű a tanterv szerinti követelményekkel. A tantárgy egyenértékűségéről az illetékes tanszék vezetője dönt.

 

<

Vissza az előző oldalra

Nyomtatható változat
Normál változat